Miután már mindent megettünk, megittunk (szó szerint!), halucináltunk a sonkától, leróttuk vizitünket a családtagoknál, öntöztünk, locsoltunk, pancsoltunk - hazaértünk (BP), kipakoltunk. Jöhetett volna a jól megérdemelt telepítés/trónolás/ücsörgés (ami nálam este hazaérkezéskor minden nap azonnali szülséglet - értsd: leggyakrabban a kabát levétele után már nem sok mindenre marad időm ez előtt).
Nem jöhetett, mert WC csészénk eldugult. Kiszáradt belőle a víz és ha lehúztuk, csak jött, bugyogott felfelé az ár. Mivel megfelelő szerszámunk nem volt otthon (pumpa, például), más módszereket kellett találnom az elhárításra. Gumikesztyű, nylonzacskó (3db)... Nem részletezem, a probléma azonban probléma maradt, hiába az összeszorított záróizomzattal kivitelezett, nem túl szívderítő, majd' egy órás küzdelem... Egész jól szórakoztam volna, ha nem kellett volna olyan nagyon visszatartanom azt, ami már nagyon kikívánkozott...
Ellenségemnek sem kívánom ezt a kínt.
Jó érzésem és neveltetésem tiltja, hogy többet eláruljak a végkifejletről. Nem fogok dicsekedni vele, unokáim sem fogják hallani
Reggel egy ismerős szerelő elnéző mosollyal a szája szélén kettőt pumpált a pumpával, nem volt hajlandó egy fillért sem elfogadni (gondolta ezzel a sztorival úgyis bejjebb lesz pár sörrel a haveroknál), írd és mondd alig 5 perc alatt elhárította az akadályt a víz útjából.
Ekkor felrémlett Charlie, aki az antenna beállításához is "az embert" hívta... Hát ilyen vagyok én is. Nem igazán szeretnék lezuhanni a tetőről, mint Alan, aki szerint ezt egyszerűen megoldja maga is, ingyen. Merthogy biztosan az lenne nálam is a vége.
Holnap azért veszek egy WC pumpát...
Holnap azért veszek egy WC pumpát...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése